A neten böngészve olyan sokszor beleakadok abba, hogy „a macskák egy csomó betegséget terjesztenek, el velük!”, hogy muszáj volt átrágnom magam a témán.
Először is, ami ismert cica-betegség, de nem zoonózis, tehát NEM terjed állatról emberre
– macska leukózis (feline leukosis virus, FeLV)
– macska AIDS (feline immundeficiency virus, FIV)
– macskák fertőző hashártyagyulladása (feline infectious peritonitis virus, FIPV)
– fertőző gyomor és bélgyulladás/panleukopenia (feline parvovirus)
– macskanátha
- calicivirus okozta nátha (feline calici virus)
- fertőző rhinotracheitis (feline herpes virus)
A fenti a kórokozók a kutyádat, a papagájodat és vadászgörényedet sem támadják meg.
– Aujeszky-féle kór: a cicák nyers sertéshús fogyasztásával fertőződhetnek, harapással, karmolással esetleg más állatoknak is továbbadhatják. Számukra (a kutyáknak is) halálos.
És ami zoonózis, vagy legalábbis gyanúba keveredett
– veszettség (rabies lyssa): halálos, vírus okozta betegség, de lakásban élő macskák kizárt, hogy elkapják és terjesszék, egyébként pedig oltással megelőzhető. Kérd a vakcinát, ha faluban kijárós cicát tartasz!
– rotavírus: néhány oldalon azzal vádolják a cicákat, hogy terjesztik ezt a kórokozót. A tudomány jelenlegi válasza: elképzelhető. Az a helyzet, hogy több, mint 1000 féle rotavírust tartunk számon, és ezek elterjedtsége a macskákban nem kivizsgált. Ahogy a zoonotikus potenciáljuk sem. Cicáink jelentősége vélhetőleg kicsi.
– tehénhimlő (cowpox virus, néhol vaccinia virus): ez a vírus azért került ide, mert találkoztam honlappal, ahol riogatják vele az olvasókat. A betegség fekélyes bőrelváltozásokat okoz mind macskában, mind emberben, amelyek – leszámítva a nagyon apró cicákat és az immungyenge személyeket – néhány hét alatt spontán gyógyulnak. (NEM azonos az emberi feketehimlővel; utóbbit egyébként 1979 óta senki nem kapta el.) A név megtévesztő: a kórokozó rágcsálókban jóval gyakoribb, mint tehenekben. Vadászó cicáink sajnos elkaphatják, és tőlük mi is… elméletileg. A gyakorlatban az emberi és macska megbetegedések is szórványosak.
– chlamidiosis (feline chlamydophila, korábban chlamydia psittaci var. felis): ez nem a mi szexuálisan terjedő betegségünk, a chlamydia trachomatis! Nem is a papagájkórként jegyzett nyavalya, amit (új nevével) a chlamydophila psittaci okoz. Emberre esetleg átterjedhet (kötőhártya-gyulladással hozták kapcsolatba), bár a bizonyítékok gyengék. Létezik ellene cica-vakcina!
– macskakarmolás betegség (bartonella henselae): baktérium okozza. A cicák bolhák közvetítésével (a rovarok ürülékével, egyes források szerint a nyálával is) fertőződnek. (A kullancsok szerepe még tisztázásra vár, egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy terjesztenék a kórt.) A legtöbb macska észre sem veszi; immunrendszerük elbánik a betolakodóval. Fiatal, súlyosan érintett szőröskéknél ez akár 1-2 évig is húzódhat. Ám ahhoz, hogy elkapd, az kell, hogy bolhaürülék kerüljön a véredbe. Mi csakis így tudunk megbetegedni. Szóval, ne simogass nyílt sebbel a kezeden fertőzött és bolhás cicát, illetve ne engedd, hogy megkarmoljon. Ha mégis elkapnád, a következőkkel kell számolnod: gyengeség, hőemelkedés, fejfájás, szédülés, nyirokcsomók duzzanata, kiütések. Általában magától elmúlik, de a gyógyulás hónapokat is igénybe vehet. Szövődményekkel elsősorban immun-kompromittált (HIV pozitív) személyeknek kell számolnia, melyek azonban néhány kivételes esettől eltekintve antibiotikum hatására elmúlnak. Fontos! A kórt néha bartelliosis néven emlegetik, ahogy a Carrión lázat is! Ám ez utóbbit a bartonella bacilliformis okozza, amelynek semmi köze a cicákhoz!
– szalmonella baktérium: DNS vizsgálatok alapján a fajon belül 7 alfajt, az alfajokon belül pedig több, mint 2100 szerovariánst különítünk el. Ezek közül némelyik kizárólag az emberben telepszik meg és okoz betegséget (hastífusz, paratífusz), mások csak bizonyos fajokban, és igen, léteznek olyanok is, amelyek képesek macskáról kutyára vagy emberre ugrálni. Ez néha észrevétlen marad (függ a variánstól, a mennyiségtől), máskor lázzal, hasmenéssel jár. Ahhoz, hogy bármelyik típus elszaporodjon a cicádban (majd téged is megfertőzzön), neki is be kell gyűjtenie a kórokozót. Ok lehet a fertőzött rágcsáló, vagy bármilyen nem hőkezelt hús. Félni azonban felesleges. A cicák ügyesen elbánnak a szalmonellával.
– pasteurella multocida baktérium: a cicák 80-90%-ának orrüregében, szájában megtalálható. Emberi fertőzés elsősorban mély harapást, karmolást követően alakul ki, ritkán a kórokozó belégzésével. Főként helyi gyulladással, tályogképződéssel kell számolni. Fordulj orvoshoz, ha lázad van és/vagy a sebed gyanús: szokatlan a színe, büdös, duzzadtsága, fájdalmassága egyre csak fokozódik, genny ürül belőle.
– bordetella bronchispetica baktérium: felső légúti megbetegedést okoz macskákban, elsősorban tömeges tartáskor, például menhelyeken. Az ember a cica nyálával vagy orrváladékával fertőződhet… nagyon ritkán. Légúti panaszokkal jár.
– tuberkulózis: cicák esetében a kórokozó a mycobacterium bovis. A netet átbogarászva úgy tűnik, hogy összesen két (!) bizonyított macska-ember átadásról szól a fáma… ha valaki más adatra bukkan, kérem, hogy linkelje hozzászólásban a forrást! Egyébként a bovis elsősorban a gyermekkori bél tbc-s esetekért felelős.(Pasztörizálatlan, fertőzött tej ivásával terjed.)
– dermathophytosis: leggyakrabban a microsporum canis nevű gomba okozza, amely nem része a macska normál bőr/szőrflórájának! Tehát, el kell kapnia ahhoz, hogy téged megfertőzhessen! Ha ez megtörténik, apró, éles szélű, pikkelyező foltokat fogsz észlelni magadon. Fordulj orvoshoz! Hamar gyógyul. De inkább oltasd be a cicádat, kutyádat. Rendelkezésre áll a megfelelő szer!
– sporotrichosis: a sporothrix schenckii által okozott fertőzés. Ez a gomba a talajban, valamint szerves törmelékekben él. Nagyon elterjedt. Gondot alig-alig okoz macskának, kutyának, embernek. Ha a cicád mégis megbetegszik, kezeltesd, és légy óvatos! Sajnos, a gyógyulás idejére ki kell tiltanod az ágyadból, és nem árt, ha csak kesztyűben érinted. Különösen a friss sebeidtől tartsd távol!
– egyéb, a cica bőrén normálisan is megtalálható penészgombafajok, (pl.: alternaria, aspergillus) extrém ritkán okozhatnak fertőzést mind a macskádnak, mind neked. Allergénként problémásabbak. (Ne rakd ki a cicát, nem fog segíteni! Ezek a gombák ugyanis MINDENÜTT ott vannak!)
– macskabolha (ctenocephalides felis): könnyen alkalmazkodó rovar, a kutya és az ember is megfelel neki. Irtószerek tömkelege áll a rendelkezésedre, hogy megszabadulj ettől a kártevőtől. Spray, nyakörv, spot-on készítmények… használd valamelyiket, és meg is felejtkezhetsz a létezésükről! (Fontos! SOHA ne használj kutyáknak szánt szert a cicádon, BELEHALHAT!)
– kullancs: jelentősége abban áll, hogy ha kijárós cicát tartasz, esetleg behurcolhatja a lakásba. Ha aztán a rovar benned köt ki, bármilyen kórság szóba jöhet, amit ezek a pókszabásúak terjesztenek. Ezért védd a macskádat, ezzel magadat és a családodat is, a megfelelő készítménnyel!
– fülatka (néha fülrühességnek is nevezik): leggyakrabban otodectes cynotis. Emberre alkalmanként áttévedhet, csíphet is, de megtelepedni nem fog.
– férgek
- kampósféreg: ancylostoma tubaeforme, uncinaria stenocephala, ancylostoma braziliense (csak Dél-Amerika, USA), ancylostoma ceylanicum (Ázsia). A macskák néha az ebédjükkel fertőződnek; vagy a lárvák befúrják magukat a bőrükbe. És kezdődik a vándorlás: néhány parazita a véráramban, majd a tüdőben köt ki (a cica aztán felköhögi és lenyeli őket, hogy aztán vidáman szaporodhassanak a vékonybélben), míg mások betokozódnak valahol a szervezetben. Mi a bőrünkön keresztül betegedhetünk meg. Fontos tudni, hogy a fent említett férgek bennünk nem képesek megtelepedni. Ugyan bolyongani kezdenek, és ez helyi gyulladásos reakcióval jár, de az immunrendszerünk elpusztítja őket! Nem tudják elhagyni a bőrt.
- orsóféreg: macskákban főként a Toxocara cati (mystax) és a Toxascaris leonina élősködik. A peték az állat székletével kerülnek a szabadba, az emberbe pedig koszos kéz, mosatlan zöldségek és gyümölcsök útján. Bennünk a lárvák nem fejlődnek ivarérett férgekké, hanem a bélből a különböző szervekbe jutnak, betokozódnak, és a helynek megfelelő tüneteket okoznak. Az immunrendszer általában maradéktalanul megsemmisíti a parazitát, de elvétve súlyos szövődmények (pl. látásvesztés) is jelentkeznek.
- galandférgek: a leggyakrabban dipylidium caninum és taneia taeniaformis. Az előbbiek bolhák közvetítésével jutnak a cicákba (az állat megeszi az érintett rovart), az utóbbiak rágcsálókból. Az emberi fertőzés nagyon ritka, csak szórványos eseteket jelentettek. Az átadás a d. caninum esetében érintett bolhák véletlenül történő elfogyasztásával lehetséges, a t. taeniaformis esetében nem tisztázott. Valójában inkább a szokásos táplálék-húsainkból szoktunk összeszedni galandférget, taenia saganitát a marhából, illetve taenia soliumot a sertésből, amennyiben nem hőkezeljük őket megfelelően. Az emberi fertőzés tünetei: szelvények a székletben, gyengeség, hasmenés, hasfájás, étvágytalanság, szédülés, fogyás, vitaminhiány. Ritka esetben a lárvák útra kelnek a szervezetben, betokozódnak, és súlyos működési zavarokat okoznak a májban, szemben, szívben, agyban. A kezelés nehéz és hosszadalmas, szóval, gondold meg a tatár beefsteak-et!
Megelőzés: húsok hőkezelése, zöldségek, gyümölcsök alapos tisztítása, kézmosás, az állataid bolhátlanítása, féregtelenítése.
Összegezve: oltasd a cicádat, kezeld a különféle rovarok és férgek ellen, etesd minőségi eledellel (hogy az immunrendszere a topon legyen), vidd állatorvoshoz, ha bármi rendelleneset látsz/szagolsz rajta! Ügyelj a tisztaságra, napjában többször moss kezet, ne egyél közös tányérból a cicáddal és nem lesz gond!
Hivatkozások
Feline Respiratory Upper Tract Pathogens: Clamydophila Felis
Bartonella transmission by ticks not established
A háziállatok fertőző betegségei