A mentalizáció azt jelenti, hogy képesek vagyunk saját magunk és mások érzelmeiről, gondolatairól, szándékairól gondolkozni. Amikor azt fejtegetjük, hogy miért viselkedett úgy a barátunk, ahogyan, akkor mentalizálunk. No, de, éppen ezt csináljuk akkor is, amikor a cicuskánk a kanapéra pisil vagy megkarmol minket. És bizony nem mindegy, hogy mire jutunk.
Címke: A macska általában
Az első részben írtam arról, hogy a kötődés az embercsecsemő esetében egyfajta ösztön, ami a baba biztonságát és védelmét szolgálja. Lényegében kiirthatatlan. Ritka és extrém eseteket leszámítva a gyerekek 8-12 hónapos koruktól kötődnek főbb gondozóikhoz, ami annyit tesz, hogy képesek biztonságos bázisként és biztonságos menedékként használni őket. De ez nem jelenti, hogy ugyanolyan módon! Éppen erről szól Mary Ainsworth pszichológus híres idegen helyzet tesztje, a különbségekről. Röviden: a kutató megfigyeléseket végzett, miközben…
Összegezve: felesleges és gyakran káros.
Ahhoz, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, kitérőt kell tennünk: a kötődéselmélet ugyanis emberi elmélet, nem cicás. Megalkotója az angol John Bowlby. Szerinte az embercsecsemőre az evolúció során kifejlődött, veleszületetten jellemző késztetés, hogy a közvetlen környezetében egy vagy néhány gondozóval szoros kapcsolatot alakítson ki. Hogyan? Egyszerű. Mosolygással. Felkéretőzéssel. Kapaszkodással. Sírással. A cél pedig: biztonság és védelem.
A tudomány jelenlegi állása szerint a házimacska őse a felis silvestris lybica. Magyarul hívják afrikai, líbiai és núbiai vadmacskának. Észak Afrikában és a Közel Keleten őshonos.